2010. január 18-25. között tizedik alkalommal rendezi meg közösen A Magyar Kultúra Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozatot a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége, az RMDSZ, Berettyóújfalu Város Önkormányzata és a Bihari Népfőiskola. Ennek keretében csütörtökön kulturális programot  szerveztek az Ady Endre Középiskola dísztermében. Kőrösi Tünde és Csengeri Boglárka fellépését követően (az adys diáklányok a Himnuszt szavalták el) dr. Fleisz János és Porkoláb Lajos, az eseményláncolat kilenc évvel ezelőtti kezdeményezői köszöntötték az egybegyűlteket. Ezután a debreceni Classicum rézfúvóskvintett műsora szerepelt a programban. Buka Szilárd (kürt), Bakó Gergely (trombita), Csizmadia Sándor (trombita), Orbán Ádám (tuba) és Krasznai Mariann (harsonya) tolmácsolásában felcsendült J. S. Bach g-moll fúgája, Victor Ewald  Desz-dúr kvintettjének  három tétele, Farkas Ferenc: 17. századi magyar táncok (feldolgozás), az Ernőházi-polka, J. Brahms V. Magyar tánca  és ifj. Johann Strauss  Éljen a magyar!  című gyorspolkája. Meleg Attila és F. Márton Erzsébet színművészek magas színvonalon bemutatott  irodalmi összeállítását (közreműködött Bocskai Tímea hegedűművész) méltán jutalmazta vastapssal a közönség.

Felemelő érzés

Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész a Himnusz születésnapja alkalmából tartott előadásában annak a meggyőződésének adott hangot: nemzeti imánk a magyar történelem szakrális szövegei  közé tartozik, különleges helyet foglal el az európai himnuszok közt. Míg a német himnusz az országról, az angol az uralkodóról, a francia pedig a hazáról szól, addig a miénk imádság és fohász, a bűnök bevallása, a történelmünkre való visszaemlékezés és a jövőbe tekintés. Az 1848-as forradalom és szabadságharc világában lett igazán kodifikálva, az évtizedek folyamán megpróbálták betiltani és kicserélni. Az 1989-es rendszerváltást követően szoktak rá ismét az emberek az éneklésére, felemelő érzés, hogy általában nem fejeződik be istentisztelet, mise vagy közéleti rendezvény anélkül, hogy ne szólalna meg a Himnusz.

Ünnepi beszédében dr. Fleisz János BINCISZ-elnök, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet: a kultúra, melyre nem áldoz senki, elenyészik  vagy meghal. Számunkra ugyanakkor létfontosságú a magyar kultúra megünneplése, mert ez jelenti megmaradásunk zálogát, nélküle nem vagyunk sem magyarok, sem emberek.

Ciucur Losonczi Antonius www.erdon.ro

Kultúra nélkül sem emberek, sem magyarok nem vagyunk

A magyar kultúra ünnepét tizedik esztendeje tartja meg közösen Várad és Berettyóújfalu. A jubileumi ünnepséget tegnapelõtt ejtették meg a nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében.

Az összejövetel nyitányaként két diáklány, Kõrösi Tünde és Csengeri Boglárka elszavalta a Himnuszt. Aztán Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke köszöntötte a részvevõket, majd átadta a szót a berettyóújfalui Porkoláb Lajosnak, A magyar kultúra ünnepe rendezvénysorozat másik kezdeményezõjének, megálmodójának. Porkoláb megjegyezte: „Nem vendégként jövök, itt kicsit mindig otthon érzem magam.” Elmondta: tíz évvel ezelõtt elhatározták, “visszafoglalják. Bihart “ legalábbis a szívükben.

A debreceni Classicum rézfúvószenekar muzsikája után F. Márton Erzsébet színmûvész és Meleg Attila bábszínész irodalmi összeállítással örvendeztette meg a közönséget. Közremûködött Bocskai Tímea hegedûmûvész.

Ezután Pomogáts Béla irodalomtörténész tartott elõadást. Hangsúlyozta: a Himnusz születésnapja örvendetes szimbólum. E szent szöveg megszület éséhez kötõdik a magyar kultúra ünnepe. Különleges helyet foglal el az európai himnuszok között. A költeményben egy nép fordul Teremtõjéhez. Kér bocsánatot. És kér jövõt. Nemzeti imánk, Kölcsey Ferenc verse a magány kohójában készült szövegek közé tartozik, ”A vörös terror idején a Himnusz, amely a legszakrálisabb tiltott volt. Késõbb az emberek visszaszoktak az énekléséhez. És ebben az egészben van valami felemelõ. A szent szimbólumok mögött ott a magyar történelem és irodalom, a Magyar kultúra. Pomogáts megjegyezte: hallotta, hogy a magyar kultúra napján egy budapesti újságíró szerepel Váradon. Holott a politikai újságírás nem része a kultúrának. A magyar kultúra napja legyen a magyar költészeté, zenéé, irodalomé...

Ezt követõen Fleisz János visszaemlékezésképp megemlí- tette: 2001. január 22-én indították útjára ezt az ünnepet. Akkor szervezték meg elõször közösen a berettyóújfaluiakkal. A bihari összetartozás jegyében hamar gyökeret vert a Magyar kultúra ünnepe. Ehhez az kellett, hogy mindkét közösség a sajátjának érezze az ünnepélyt. Példamutatás volt ez más településeknek is.

Kultúra nélkül sem emberek, sem magyarok nem vagyunk. Fleisz János arra is kitért, a Bihari Népfõiskola is tízéves, a BINCISZ is tíz esztendeje alakult meg.

Ezután Fleisz János és Porkoláb Lajos a Trifán László grafikus, festõmûvész, dalszerzõ által tervezett emléklappal kedveskedett mindazoknak, akik az elmúlt esztendõkben közremûködtek a magyar kultúra napján.

Végezetül ismét a Classicum muzsikált a jubileumi találkozón.

Tóth Hajnal www.reggeliujsag.ro

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.