A civil szféra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában

Kisebbségi társadalmunk saját érdekeinek érvényesítését elsősorban saját önszerveződései, azaz a civil szféra segítségével valósíthatja meg. A civil szféra azonban nem biztosítéka, hanem lehetősége a megmaradásnak, és csak akkor lesz eredménnyel járó cselekedetek színtere, ha az érdekvédelem a fejlődést szolgáló felelős és tudatos munkában ölt testet, illetve a politikai érdekképviselettel és az önkormányzatokkal is együttműködve cselekszik. A civil szféra fejlődése egyrészt a szervezetek teljesítőképességén múlik, amely elsősorban a szakmai hozzáértésük fejlesztésével valósítható meg. Az érdekvédelem a közösségi érdekek érvényre jutatását jelenti, amely azokban az esetekben valósulhat meg, amikor a közérdekben cselekvők képesek a közös célok azonosítására és az együttműködésre. Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban a civil szervezeteknek kiemelt szerepük van. Ezt a felismerést bizonyítják a brüsszeli és bukaresti hivatalos nyilatkozatok és az országba áramló egyre jelentősebb Uniós pénzalapok is. A lehetőségek valóra váltásához azonban felkészült, helyüket és szerepüket tudatosan vállaló, partnerségben gondolkodó civil szervezetekre van szükség. A fentebbi sorokban megfogalmazott elvekre hivatkozva az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány VI. Civil Fórum 2004 – A civil szféra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában címmel szervezi a már hagyományossá vált konferenciát. A civil szférát a társadalmi szervezetek közösségeként értelmezzük, ezért fejlődéséhez a közösségfejlesztés (szaktevékenység!) eszközrendszerével igyekszünk hozzájárulni. Ebből a megfontolásból a konferencia informáló és nyilvánosságot teremtő, illetve kapcsolatszervező és együttműködést elősegítő funkcióinak nagy jelentőséget tulajdonítunk. A konferencia munkálatai plenáris előadások, nyilvános vitafórum és tematikus szekcióülések keretében zajlanak. A plenáris előadók az erdélyi magyar civil szféra legnagyobb jelenkori kihívásait fogják bemutatni. A konferencia előadásaival a civil szervezetek figyelmét néhány aktuális, a civil szervezetek által megoldható időszerű problémára igyekszünk felhívni. Szándékunk köztudatba vinni, illetve tudatosítani néhány kötelezettséget és lehetőségeket, amelyek megoldást jelenthetnek gondjainkra. A szekcióülések fő hozadéka az, hogy a résztvevő szervezetek – működési területüknek megfelelően csoportosulva – közös megoldásokat kereshetnek az őket érintő időszerű problémák megvitatása közben. A kerekasztal megbeszélésekre a következő nyolc szekcióban kerül sor: Egyházi, Épített kulturális örökség, Gazdasági, Ifjúsági, Környezetvédelem, Művelődés, Média, Oktatási, Szociális. A konferencia szekciómunkálatait a programleírásban feltüntetett társszervezők segítségével szervezzük meg. A szétforgácsolódott nemzettest újraegyesítéséhez jelentősen hozzájárulhat a civil szféra is, ehhez azonban az egész Kárpát-medencét átfogó, fejlett kapcsolatrendszer szükséges. A határokon is átnyúló civil együttműködés kiszélesítése érdekében az anyaország és más határontúli magyar vidékek érdekvédelmi ernyőszervezeteit is meghívjuk. A Civil Fórumon elhangzottakból tanulmánykötetet jelentetünk meg, amelyet azért tartunk fontosnak, mert civil közösségünk minden egyes szereplőjének esélyt ad arra, hogy részesülhessen a rendezvényen elhangzott hasznos információkból, illetve, hogy bekapcsolódhasson az ott felvetett problémák megoldásába. http://www.ermacisza.ro   www.szabadsag.ro   Civil érdekvédelmi szövetség alakult Törvényes megoldás a közös problémákra   Hatvannyolc alapító taggal tegnap délután a Bethlen Kata Diakóniai Központban megalakult a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. A szövetséget a 2000/26-os számú kormányrendelet alapján hozták létre, mûködése pedig az alapszabályzat és az érvényben lévô törvényeknek megfelelôen történik. Amint arról lapunkban már olvashattak, a szövetség létrehozásának gondolata az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által szervezett civil fórumokon merült fel, több esetben elôfordult ugyanis, hogy az alapítványt kérték fel a közös problémák megoldására, amely szervezet azonban — mivel nem érdekképviseleti jellegû — nem képviselhette a civil társadalmat. A tegnapi közgyûlésen a jelenlévôk megvitatták a létrehozandó szövetség alapszabályzatát, majd ennek elfogadása után megválasztották Egri István elnököt, valamint Bodó Barna és Kolumbán Gábor alelnököket. Az igazgatótanács további tagjai: Balla Zoltán, Héjja Botond, Sándor Krisztina, Somai József. Az újonnan megalakított szövetség célja a romániai magyar civil szféra szervezeteinek felkarolása, feladata pedig többek között az esélyegyenlôség megalakított szövetség célja a romániai magyar civil szféra szervezeteinek felkarolása, feladata pedig többek között az esélyegyenlôség megteremtése az információhoz való hozzájutásban; anyagi javak közvetítése a szervezetek és más jogi és magánszemélyek számára; a civil szféra kapcsolatrendszerének kialakítása, bôvítése és ápolása a hazai román és a külföldi civil szférával; a civil szféra érdekképviselete és érdekvédelme a közéletben; partnerségen alapuló együttmûködés a gazdasági és politikai szférával; civil kontroll érvényesítése a támogatási rendszerek mûködése felett, illetve minden esetben, amikor közösségi érdekek sérülnek, valamint a civil szférát érintô jogi szabályozások monitorizálása, törvénytervezetek és módosító javaslatok kidolgozása, valamint ezek érvényre juttatása. Alapító tagként való belépési szándékát a fentebb említett 68 szervezet mellett két héten belül bármilyen más, Romániában mûködô magyar civil szervezet kinyilváníthatja, felvéve a kapcsolatot az ERMACISZÁ-val, természetesen a már elfogadott alapszabályzat szerint. Köllô Katalin             Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége melynek nyilvántartásában jelenleg több mint 2300 szervezet szerepel. Somai Józsefet az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány társelnökét Barta Csaba kereste fel.     R.: - Egy amerikai szociológus szerint egy egészséges társadalomnak három fontos tényezõje van vagy pillére. Az egyik a jó államigazgatás, másik a demokrácia, harmadik az erõs civil társadalom. Nos az erdélyi magyar kis társadalmunkra mennyire lehet vonatkoztatni az elõbbi kiejelentést? Somai József: - Erre a magyar közösségnek is szüksége van abban az esetben, ha önmagát meghatározza mint önálló közösség és ez a tendencia, hogy mi egy önálló kis közösség vagyunk, autonómiára törekszünk és próbáljuk a saját párhuzamos társadalmunkat építeni. És ebben szintén szükség van pillérekre amire támaszkodik ez a jó mûködés. R.: - Igen ám, csak itt az államigazgatás azt hiszem a magyar közösségen kívül esik vagy belül? Somai József: - Ez így van, de hogy ha a mi közösségünket nézzük akkor a mi közösségünknek is megvan a belsõ igazgató. mûködtetõ rendszere és megvan a politikumja ami szintén egy különálló pillér ami tulajdonképpen az állam pillérét helyettesítheti a mi közösségünkben. De hát a mi közösségünk éppen azért mert sajátos kis közösség talán nem is három pilléren kell mûködjön, hanem tulajdonképpen bejön ide egy új talán legerõsebb pillérként az egyház. De ugyanakkor szükségünk van egy jó politikumra amelyik szintén egy erõs pillérként tudja igazgatni az erdélyi magyar közösséget, de ez akkor válhat erõvé amikor egy autonómia rendszere is kialakul mert akkor önmagát kell igazgassa és ahhoz kell egy erõs igazgatási struktura. R.: - Akkor tehetünk egyenlõségjelet az amerikai szociológus elméletében az államigazgatás és az RMDSZ között? Somai József: - Tudjuk jól, hogy 15 éve az RMDSZ az amelyik felvállalta az edélyi magyar közösség majd minden problémáját és ezeket a problémákat amiket felvállalt a programjában vette és a programja kiterjed oktatás, mûvelõdés minden területére a magyar közösség gondjainak, igényeinek. Azok a programban létezõ kívánalmak amik az RMDSZ programjában van, tulajdonképpen egy autonómia a programnak és megfelel, csak meg kellene valósítani és ahhoz viszont létre kell hozni azokat a mûködõ autonómia strukturákat, hogy legyen egy rendszere a magyar közösségnek amiben mûködik. Nyilván, hogy ugyanakkor szükséges egy jól mûködõ civil szféra és a civil szféra mint pillér az éppen olyan fontos mint az összes többi terület amire alapszik az erdélyi magyar közösség. Sõt talán az alapja egy megalakulandó esetleges autonómiarendszernek, legyen az területi, legyen az kultur autonómia vagy bármilyen más autonómiaforma. R.: - De nézzük a többi tényezõt. Kis erdélyi társadalmunk magyar társadalmunk esetében ez a demokrácia mennyire erõs, hisz egy román társadalomban van beágyazva ez a kis magyar társadalom. Somai József: - Létezik egy romániai demokráciai fórma amiben benne vagyunk mi is, választunk, választhatók vagyunk. Mi is részesei vagyunk egy román demokráciának. Ugyanakkor, ha kisközösségünkre gondolunk az erdélyi magyar társadalomra akkor a belsõ demokráciánk a tét és a belsõ demokráciánkkal folyik a vita évek óta, hogy bizony nem az a belsõ demokrácia amit a közösség kíván. Valahol az RMDSZ keretében mûködik ez a gondolkodásmód, hogy a belsõ demokráciánkat erõsítsük meg mert ez a magyar közösség demokráciája. Ma már úgy tûnik, hogy túllépte az RMDSZ keretet a belsõ demokrácia kérdése és az erdélyi magyarság akkor tudja megoldani a belsõ demokráciáját, hogy ha teljes egészében részt tud venni ebben a demokráciában. Arra gondolok, hogy igen is a megmérettetés szélesebb körû kell legyen ma már mint a belsõ RMDSZ megmérettetése. Az a lényege, hogy színes, több véleménybõl kell kialakuljon egy közös döntés. Ez a döntés egyenlõre képtelen kialakulni mert a nézetkülönbségek nem engedik. R.: - A civil társadalmat említette, hogy az a harmadik pillére a társadalomnak. Ön az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítványának volt soros elnöke. Rálátása és rátekintése van arra a közel 2000 civil szervezõdésre amelyeket ezek a kis magyar közösségek hoztak létre. Számuk természetesen az utóbbi években egyre gyarapodott. Hogyan látja, hogy mennyire tudják kivenni részüket azokból a feladatokból amelyeket a politikum nevesen az RMDSZ nem tud magára vállalni. Somai József: - A mi alapítványunk adatbázisában ma már 2300 civil szervezet jelentkezett be és ez azt jelenti, hogy azonkívül még lehet 100-200-300 civil szervezet, hogy mennyire tudják céljaikat elérni, ez viszont a támogatási rendszerektõl is függ. Az együttmûködéstõl függ, a partnerségtõl függ, kölcsönös tapasztalatcserétõt és az oktatás-neveléstõl, képzéstõl. Nos ezeket a tevékenységeket sajnos jelen pillanatig nem fogta össze semmilyen olyan szervezet ami csak erre szakosította önmagát, hogy igen is a civil társadalmat, civil szervezeteket segítsük. Részben felvállalta az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítványa, de vannak bizonyos elvárások amiket nem tud teljesíteni mert egy alapítvány nem tudja képviselni magát az egész civil szervezettséget. De javasolta ez az alapítvány, hogy hozzunk létre egy szövetséget amely majd azzal fog foglalkozni, hogy valóban képviseli-e a civil társadalmat a civil szervezeteket, meg tudja valósítani az úgynevezett civil kontrollt az állammal szemben - mondjuk ki - az RMDSZ-szel szemben amelyik ugye most inkább politikum mint civil társadalmi tevékenységet felvállaló testület. Mindenképpen szükség van erre a partnerségi viszonyra, hogy az a keret amiben a civil szervezetek mûködnek megkapják a megfelelõ segítséget, támogatást. Akár szellemi, akár anyagi. R.: - A civil társadalomnak itt Erdélyben és a politikumnak az RMDSZ-nek szoros kötõdései vannak és ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy létezik ez a köldökzsínor a civil szervezõdések és az RMDSZ között a források esetében. Két fontos forrást említenék, az Illyés Alapítványt amibõl nagy sok egyesület mûködik és alapítvány, illetve a Kommunikas Alapítvány. Nos mindkettõnek a kuratóriumában, illetve az alkuratórimában az RMDSZ-nek a csúcsvezetése van benne. Nos nem lehet azt mondani akkor, hogy a civil társadalom nem függ a politikumtól. Somai József: - A függõségi helyzete a civil szférának mindíg fennállott és mindíg fenn fog állni, bár a törekvés létezik a függetlenség fele. Nyilván, hogy a mi esetünkben tehát az erdélyi magyar közösség esetében az RMDSZ az amelyik közvetítõ szerepet vállalt fel a román vagy a magyar állam támogatási rendszerében. Az, hogy ez mennyire jó vagy mennyire használja ki ezt a politikum a saját imidzsének az érdekében ezt tárgyalhatjuk és kell is tárgyaljunk. Hogy mennyiben partner szerep van a két fél között és én azt hiszem, hogy a következõ idõszakban pont ennek a szövetségnek egyik kérdése lesz az, hogy megoldja ezt a partnerségi viszonyt a politikum és a civil szféra között.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.