|
CIVIL SZERVEZETEK ESZMECSERÉJE
2006.05.23. 11:04
Hogyan írjunk pályázatot? Jó tanácsok mellett vitát gerjesztő megállapítások is elhangzottak a Bihar megyei és berettyóújfalui civil szervezetek szerda délutáni összejövetelén, amelynek az Ady Endre Gimnázium volt a helyszíne. Fõként arról esett szó, miként javallott pályázatot írni az EU-ban.
A késve érkezők miatt három óra helyett csupán négy órára telt meg meghívottakkal az iskola könyvtárterme.
A jelenlévõket, többek között Tõkés László királyhágó-melléki református püspököt és Kiss Törék Ildikó színmûvészt, a Kiss Stúdió Alapítvány elnökét a házigazdaként bemutatkozott Porkoláb Lajos, a berettyóújfalui népfõiskolai egyesület elnöke köszöntötte.
A tapasztalatcsere a Bihar megyei magyar civil szervezetek szövetségét alkotó tagszervezetek vezetõinek a beszámolójával indult, majd az újfalui népmûvészeti egyesület, illetve a népfõiskolai mozgalom reprezentánsai kaptak szót.
Lisztes Éva, a Nadányi Zoltán Mûvelõdési Központ népmûvelõje például vetítéssel egybekötött kiselõadásában azt javasolta: mindig olyan projektek kidolgozására kell törekedni, amelyek nem csupán a szerzõ(k) szoros értelemben vett környezetében valósíthatók meg, hanem bárhol, bármikor. Fontos az is, hogy az egyes alakulatok együttmûködése a jó és rossz tapasztalatok átadására egyaránt kiterjedjen.
Kiss Törék Ildikó elõször a magyar szórványközösségekben élõk nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, arra, mennyire nagy félelemben élnek még mindig a világtól elzárt, elszigetelt falvak emberei. A pályázatok ”többszûrõs” elbírálásának romániai gyakorlatáról pedig azt mondta: az számít, ismernek-e a döntnökök, avagy sem.
Dukrét Géza, a Bánsági és Partiumi Mûemlékvédõ és Emlékhely Bizottság elnöke konkrét példákat említve azt hangsúlyozta, hogy a pályázatoknak minden apró részletre ki kell terjedniük, Porkoláb Lajos viszont azt, hogy az Unió még a betûk számát is meghatározza, és nem méltányolja, ha a projekt arra is kiterjed, amit a bírák nem tartanak lényegesnek.
A magyarok önfejûségének, rugalmatlanságának hátrányairól Sz. Tóth János, a Magyar Népfõiskolai Társaság elnöke fejtette ki véleményét. Ideálisnak a románok leleményességét, páratlan alkalmazkodó képességét és nyelvérzékét nevezte, majd rámutatott: a magyarokra jellemzõ kreativitás e tekintetben egyáltalán nem elõnyös. Nagyobb esélyt a különbözõ szervezetek, intézmények együttmûködése biztosítana a pályázóknak, ám erre a magyarok képtelenek. A partnerség fontosabb az individuumnál - sommázott Sz. Tóth János.
Túlságosan megszoktuk, hogy az anyaország bármihez kész anyagi támogatást nyújtani, ami amúgy elég könnyen meg is szerezhetõ. Nem veszünk viszont tudomást arról, hogy ma már Romániában is számtalan elérhetõ pénzforrás létezik. Meg kell tehát tanulnunk pályázni. – nyomat ékosította Kelemen Mária, az Anna Nõszövetség elnöke, hozzáfûzve: a romániai magyarságnak mindenekelõtt a civil szféra megerõsítésére kéne törekednie, hisz a civil társadalom a demokrácia fokmérõje. Sz. Tóth János ezzel kapcsolatban kijelentette: Romániában az információs zárlat a legnagyobb probléma, ezt kéne mielõbb feloldani.
Széll Kató, a Tibor Ernõ Galéria .krónikása., mindenese azt kérdezte a jelenlévõktõl, melyik fórumhoz, szervhez nyújtsa be a pályázatát annak érdekében, hogy felújíthassák a pincegaléria padlózatát. A Magyar Népfõiskolai Társaság elnöke erre azt tanácsolta: olyan tevékenységi kört tüntessenek fel az általuk elérhetõ támogatókhoz felterjesztett dokumentá cióban, amelybe a padló renoválása is belefér.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
l
Súgó
Frissítés
