Köllő Katalin

Szabadság, 2006.6.22

Nem tudom, mi lesz a sorsa a hétvégén Budakalászon megalapított Kárpát-medencei Kulturális Szövetségnek, mennyire lesz „ütőképes" egy ilyen jellegű egyesület, azt viszont tudom, mert tapasztaltam, hogy lelkesedésből és hozzáállásból nem volt hiány ezen a három napon át. 114 Kárpát-medencei magyar kisebbségi civil szervezet küldte el képviselőjét, Romániától Szlovákián és Szerbián át el egészen Ukrajnáig, Cseh- és Morvaországig, valamint Szlovéniáig.

Ha olyan hittel és empátiával vállalnánk fel dolgokat mi, erdélyi, romániai magyar civilek, mint ahogyan teszi azt a Budakalászi Találkozó szervezője, Romhányi András, akkor meggyőződésem, hogy sokkal előbbre tartanának civil ügyeink, és sokkal nagyobb hangunk lehetne a minket érintő kérdésekben való döntéseknél. Valami megmagyarázhatatlan erő hajtja ezt az embert, csak így sikerülhet évről évre létrehozni azt a találkozót, amelyre idén már alig futotta pénzből, s a költségeket is hitelből állták. Ennek ellenére a résztvevők nem érezték meg „túlságosan", hogy költségvetéshiánnyal küszködnek a szervezők, ha csak nem azon, hogy nem 3–4 csillagos szállodában voltak elszállásolva, de az összetartozás hangulata ezt a kis hiányérzetünket is elnyomta. „A Budakalászi Találkozót azért találtam ki, hogy találkozzanak a kis hajszálerek, amelyek aztán összefogva egész folyóvá duzzadjanak, és felerősítsék a civilek hangját", mondja lendületesen Romhányi András. Hittel hiszi, hogy saját magunknak kell megoldanunk a problémáinkat, és úgy érzi, ezzel a találkozóval ő is hozzájárul ahhoz, hogy az emberekben erősödjön a magyarságtudat, bárhol is élnek. Nemzetben gondolkodik, minden póz nélkül, hallatlan szellemi kalandnak tartja fölfedezni saját nemzetét. „Az erdélyiek megfogták egymás kezét és létrehozták az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítványt, aztán szövetséggé váltak, tudják, milyen irányba akarnak menni. A magyarországi civil szervezetek nem ennyire tudatosak, pedig az erdélyiek szinte mindent innen tanultak el, de egyben el is hagyták az ittenieket, gyorsabban és szervesebben fejlődnek", fejtegeti, miközben arról faggatom, hányszor érte csalódás az elmúlt évek alatt. Persze, hogy voltak csalódások, de ezeket elraktározza valahová, aztán tovább lép, és máris szervezi a következő találkozót. Ha a most megalakult szövetség nem lesz ütőképes, akkor az egész határon túli civil szféra évtizedeken át vegetálni fog, legalábbis Romhányi András véleménye szerint, amellyel minden bizonnyal mások is egyetértenek.

„Remélem, hogy lesz súlya, és a politikai szelek nem fojtják meg a törekvéseinket, én pedig büszke leszek arra, amit Halász Péter kollégámmal együtt alkottunk", összegez Romhányi András. Csatlakozunk véleményéhez, és rögtön hozzáfűzöm azt a mondatát is, amellyel teljes egészében magam is egyetértek: az itteni civil szervezeteknek a romániai román civil szférával kell összefogniuk, nem a romániai magyar politikával.

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség 

  ALAPSZABÁLY

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
    

Név: Kárpát-medencei Kulturális Szövetség

Külföldi név:

Rövidített elnevezés: KKSZ

Székhely: Budapest, Magyar Művelődési Intézet

Postacíme: 1011 Budapest, Corvin tér 8., Magyarország

Működési terület: országos hatáskörű társadalmi szervezet, a tagszervezetek te­vékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira. Ezek: Ausztria, Bosznia-Her­cegovina, Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlo­vákia, Szlovénia, Ukrajna.

A Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) jogi sze­mély. A Szövetség az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény alapján egye­sü­leti formában működik.

A Szövetség törvényességi felügyeletét a Magyar Köztársaság Ügyészsége gya­korolja.

II. A SZÖVETSÉG ELVEI, CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE

Célja

• A közművelődés az emberek jórészt öntevékeny, közös kulturális tevékenységének szín­tere és megvalósulási formája. A határon túli magyarság megmaradásában, iden­titásának megőrzésében fokozott szerepük van a különböző amatőr mű­vé­sze­tek­nek: a verbális és a vokális műfajokban, ami az anyanyelv ápolásának is al­ko­tó­e­leme (éneklés, színjátszás, vers- és prózamondás); valamint a többi műfaj (zene, tánc, képzőművészet, a tárgyalkotó művészet, a népi játék, a vizuális kultúra) kü­lön­böző területein. Ezek a művelődési formák elsősorban közösségiek, s így a meg­tartó hagyomány éltetése mellett a közösségek összetartását is szolgálják. A ha­tárainkon túl, nemzetiségi sorsban élő magyarság már régen felismerte ennek je­len­tőségét, ezért számos - a legkülönbözőbb formában és műfajokban te­vé­keny­ke­dő - amatőr művelődési közösséget hozott létre és igyekszik azokat életben tartani, vagy éppen virágoztatni. Ebben a munkában nagy jelentőségük van a civil szer­ve­ze­teknek, hiszen azokban a régiókban, ahol a magyarság nevezett része lakik, a köz­művelődésnek többnyire nincs, vagy csak hiányosan van meg az intézményi hát­tere. Ezért fokozott szerep hárul a társadalom öntevékeny szerveződéseire.

• A népművelői (közművelődési, kultúraközvetítői stb.) szakma az elmúlt év­ti­ze­dek­ben a magyar nyelvterületen értékes eredményeket ért el, használható módszereket fej­lesztett ki. A népművelés fontos eszköz a határon túl élő magyarság ön­a­zo­nos­ság-tudatának megőrzésében, nemzeti kultúrájának ápolásában.

Erre való tekintettel a szervezet célja:

• A magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nem­zetközi szinten. A Szövetség nemzeti intézmény, melynek feladata: a ma­gyar közművelődési szakma eredményeinek, módszereinek kölcsönös köz­ve­tí­té­se a térségben élő magyarság számára, valamint tagszervezetei ér­dek­vé­del­mé­nek a biztosítása.

• Szakmai eszközeivel segíteni kívánja a Kárpát-medencében élő magyarság köz­művelődési tevékenységéhez szükséges intézményépítést és a civil szer­ve­ző­dést.

• Kedvező feltételeket teremteni az értelmiség számára azzal, hogy csökkenjen a szü­lőföldről történő elvándorlás.

• Elősegíteni a szülőföldjükön maradottak képzettségi szintjének növekedését, kul­turális és gazdasági gyarapodását.

• Támogatni a tehetséges fiatalokat: ösztöndíjakkal, publikációs lehetőségekkel stb.

Elvei

• A szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely cél­jának tekinti a kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elő­se­gí­tését, egymás kultúrájának megismerését és az együttműködést ezen népek kö­zött.

• A szövetség egyenjogúsági alapon együttműködik minden olyan szervezettel, szö­vet­séggel vagy társasággal bel- és külföldön, mely hozzá hasonló elveket és né­ze­te­ket vall.

• A szövetség tagjai a maguk szakterületén képviselik a szövetség céljait.

Alaptevékenysége

A szövetség célját az alábbi módon valósítja meg:

• szerepet vállal a Kárpát-medencében élő magyar és magyarul értő alkotó sze­mé­lyek és közösségek tevékenységének koordinációjában; szakmai érdekeinek vé­delmében;

• elősegíti az információcserét szakmán belül és szakmák közt a Szövetség ke­re­te­in belül, és azon kívül is;

• elősegíti a kapcsolatteremtést és az együttműködést az anyaországgal és a vi­lág bármely részén élő magyarság szakmai szervezetei között;

• szakmai cseréket, szakemberképzéseket, szakmai tanácskozásokat szervez és in­tézményesít;

• magyarországi kulturális szakemberek, művészek és tudósok, illetve ezek cso­port­jainak határon túli közreműködését, szereplését szervezi;

• határon túli kulturális szakemberek, művészek és tudósok, illetve ezek cso­port­jainak magyarországi közreműködését, szereplését szervezi;

• kiállításokat szervez;

• szakmai kiadói tevékenységet folytat;

• tájékoztatót ad ki a KKSZ munkájáról, terveiről;

• szorgalmazza a hozzá hasonló célú szervezetek együttműködését;

• jogszabályok alkotását kezdeményezi, véleményt nyilvánít jogszabályok ter­ve­ze­teiről;

• együttműködik más szervezetekkel;

• szociális- és kulturális létesítményeket tart fenn és működtet;

• pályázatokat hirdet;

• önálló elismerési formát alapít;

• vállalkozik és maga is részt vesz vállalkozásokban;

• pénzügyi alapot hoz létre, tevékenységének és rendezvényeinek fi­nan­szí­ro­zá­sa, valamint jótékonysági célokra.

Kulturális összefogás

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ) alakult tegnap a hatodik alkalommal Budakalászon nyolc országból összesereglett mintegy száz résztvevővel megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán, melynek szervezői a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium. A KKSZ elnökének Szabó Tibort választották, a HTMH volt elnökét, főtitkárnak Romhányi Andrást, az MMI tanácsosát, a Magyar Kollégium elnökét.

"Én jelen pillanatban és akkor sem, amikor a HTMH elnöke voltam, nem tekintettem a rám bízott feladatot politikai tisztségnek, tehát képes vagyok civilként gondolkodni" - nyilatkozta az ÚMSZ-nek Szabó Tibor. Hozzátette, ezt azért hangsúlyozná, mert bizonyára fölmerül majd ez a kérdés. Kifejtette, azért vállalta el a KKSZ elnöki tisztségét, mert ez a most megalakult Kárpát-medencei civil szövetség ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai megosztottság ellenére a magyar nemzeti közösségek képesek összefogni, egymás érdekében szót érteni.

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Bodó Barna az ÚMSZ-nek kifejtette, hogy egy ilyen szövetség megalakításának a gondolata a rendszerváltozás óta jelen van, a kilencvenes évek elején közép-európai egyeztető fórumként indult egy ilyen műhely, amely ugyancsak azt tűzte ki célul, hogy a különféle országokban élő nemzetrészek közös fellépését valamilyen módon lehetővé tegye.

"A határokon átnyúló civil szerveződések léte természetes dolog - hangsúlyozta Bodó Barna -, hisz számos olyan civil szervezet van, amely világhálót alakított ki, így a KKSZ létrejötte teljesen beleillik abba a nemzetközi trendbe, amely a különböző értékek és érdekek megjelenítésére nemzetközi struktúrákat hoz létre."

Hozzátette, másrészt teljesen megfelel annak a közösségi elvárásnak, amely a Kárpát-medencében működő több ezer magyar civil szervezet esetében jelentkezik azoknak a közös kérdéseknek az egyeztetését illetően, amelyek stratégiára, illetve az együttműködés általános kérdéseire vonatkoznak.

A KKSZ-t nemcsak kisebbségi magyar civil szervezetek alapították meg tegnap, létrehozásában közreműködtek magyarországi civil szervezetek is, többek között a Koncz Gábor vezette Magyar Kultúra Alapítvány. A KKSZ székhelye Budapest, tagszervezeteinek tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria. A szövetség fő célja a magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nemzetközi szinten, valamint tagszervezetei érdekvédelmének biztosítása.

Alapelvként határozták meg, hogy a szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely céljának tekinti a Kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elősegítését, egymás kultúrájának megismerését, és az együttműködést ezen népek között.

Új Magyar Szó

18. 6. 2006., 23:54 -

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.