MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE NAGYVÁRADON 2010
2010.02.01. 09:40

Emléklapokat adtak át
Az ünnepség végén a szervezők a 10. jubileumi Magyar Kultúra Ünnepe alkalmából a Trifán László grafikusművész által készített emléklappal díjazták mindazokat a váradi és berettyóújfalui személyiségeket, akik tevékenységükkel hozzájárultak a rendezvénysorozat sikeréhez. Nagyváradi részről dr. Fleisz János (a BINCISZ elnöke), Tempfli József nyugalmazott megyéspüspök), Fodor József (vikárius), Kapy István (Nagyvárad egykori alpolgármestere), Tóth Márta (a nagyváradi Ady Líceum igazgatója), Kelemen Mária (az Anna Nőszövetség elnöke), Lajos Annamária (a BINCISZ titkára), dr. Sarkady Zsolt (jogász, volt parlamenti képviselő), Meleg Attila (az MM Pódium elnöke),Széll Katalin (az Anna Nőszövetség alelnöke), Bányai Szabados Katalin (a Tibor Ernő Galéria elnöke), Péter I. Zoltán (újságíró), Fleisz Judit (az Ady Líceum aligazgatója, Kardos M. Róbert (színművész), Kristófi János (festőművész), S. Németh Katalin (tanárnő), Trifán László (zenész, képzőművész), a Varadinum vonósnégyes, Rais W. István (a Bihari Napló főszerkesztője), Kinda Péter (zenész), Holló Barna (képzúművész), Jakobovits Miklós (képzőművész), András Emese (tanár) és Tóth István (a Tavirózsa Fotóklub elnöke) részesültek ilyen nyilvános elismerésben.
Dr. Fleisz János és Kelemen Mária
A BINCISZ jubileumi ünnepségének képei >>>
Nagyváradi nyitóünnepség képei >>
Ünnepségsorozat megnyitó Berettyóújfaluban >>>
Tárlatnyitó Berettyóújfaluban >>>
Gálaműsor a Nagyváradi Filharmóniában >>>
Zárórendezvény a nagyváradi Tibor Ernő Galériában >>>
Videó >>>
Hangfelvétel >>>
Az ünnepségsorozat eseményeiről a BINCISZ honlapján olvashat.
2010. január 18-25. között tizedik alkalommal rendezi meg közösen A Magyar Kultúra Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozatot a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége, az RMDSZ, Berettyóújfalu Város Önkormányzata és a Bihari Népfőiskola. Ennek keretében csütörtökön kulturális programot szerveztek az Ady Endre Középiskola dísztermében. Kőrösi Tünde és Csengeri Boglárka fellépését követően (az adys diáklányok a Himnuszt szavalták el) dr. Fleisz János és Porkoláb Lajos, az eseményláncolat kilenc évvel ezelőtti kezdeményezői köszöntötték az egybegyűlteket. Ezután a debreceni Classicum rézfúvóskvintett műsora szerepelt a programban. Buka Szilárd (kürt), Bakó Gergely (trombita), Csizmadia Sándor (trombita), Orbán Ádám (tuba) és Krasznai Mariann (harsonya) tolmácsolásában felcsendült J. S. Bach g-moll fúgája, Victor Ewald Desz-dúr kvintettjének három tétele, Farkas Ferenc: 17. századi magyar táncok (feldolgozás), az Ernőházi-polka, J. Brahms V. Magyar tánca és ifj. Johann Strauss Éljen a magyar! című gyorspolkája. Meleg Attila és F. Márton Erzsébet színművészek magas színvonalon bemutatott irodalmi összeállítását (közreműködött Bocskai Tímea hegedűművész) méltán jutalmazta vastapssal a közönség.
Felemelő érzés
Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész a Himnusz születésnapja alkalmából tartott előadásában annak a meggyőződésének adott hangot: nemzeti imánk a magyar történelem szakrális szövegei közé tartozik, különleges helyet foglal el az európai himnuszok közt. Míg a német himnusz az országról, az angol az uralkodóról, a francia pedig a hazáról szól, addig a miénk imádság és fohász, a bűnök bevallása, a történelmünkre való visszaemlékezés és a jövőbe tekintés. Az 1848-as forradalom és szabadságharc világában lett igazán kodifikálva, az évtizedek folyamán megpróbálták betiltani és kicserélni. Az 1989-es rendszerváltást követően szoktak rá ismét az emberek az éneklésére, felemelő érzés, hogy általában nem fejeződik be istentisztelet, mise vagy közéleti rendezvény anélkül, hogy ne szólalna meg a Himnusz.
Ünnepi beszédében dr. Fleisz János BINCISZ-elnök, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet: a kultúra, melyre nem áldoz senki, elenyészik vagy meghal. Számunkra ugyanakkor létfontosságú a magyar kultúra megünneplése, mert ez jelenti megmaradásunk zálogát, nélküle nem vagyunk sem magyarok, sem emberek.
Ciucur Losonczi Antonius www.erdon.ro
Kultúra nélkül sem emberek, sem magyarok nem vagyunk
A magyar kultúra ünnepét tizedik esztendeje tartja meg közösen Várad és Berettyóújfalu. A jubileumi ünnepséget tegnapelõtt ejtették meg a nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében.
Az összejövetel nyitányaként két diáklány, Kõrösi Tünde és Csengeri Boglárka elszavalta a Himnuszt. Aztán Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke köszöntötte a részvevõket, majd átadta a szót a berettyóújfalui Porkoláb Lajosnak, A magyar kultúra ünnepe rendezvénysorozat másik kezdeményezõjének, megálmodójának. Porkoláb megjegyezte: „Nem vendégként jövök, itt kicsit mindig otthon érzem magam.” Elmondta: tíz évvel ezelõtt elhatározták, “visszafoglalják. Bihart “ legalábbis a szívükben.
A debreceni Classicum rézfúvószenekar muzsikája után F. Márton Erzsébet színmûvész és Meleg Attila bábszínész irodalmi összeállítással örvendeztette meg a közönséget. Közremûködött Bocskai Tímea hegedûmûvész.
Ezután Pomogáts Béla irodalomtörténész tartott elõadást. Hangsúlyozta: a Himnusz születésnapja örvendetes szimbólum. E szent szöveg megszület éséhez kötõdik a magyar kultúra ünnepe. Különleges helyet foglal el az európai himnuszok között. A költeményben egy nép fordul Teremtõjéhez. Kér bocsánatot. És kér jövõt. Nemzeti imánk, Kölcsey Ferenc verse a magány kohójában készült szövegek közé tartozik, ”A vörös terror idején a Himnusz, amely a legszakrálisabb tiltott volt. Késõbb az emberek visszaszoktak az énekléséhez. És ebben az egészben van valami felemelõ. A szent szimbólumok mögött ott a magyar történelem és irodalom, a Magyar kultúra. Pomogáts megjegyezte: hallotta, hogy a magyar kultúra napján egy budapesti újságíró szerepel Váradon. Holott a politikai újságírás nem része a kultúrának. A magyar kultúra napja legyen a magyar költészeté, zenéé, irodalomé...
Ezt követõen Fleisz János visszaemlékezésképp megemlí- tette: 2001. január 22-én indították útjára ezt az ünnepet. Akkor szervezték meg elõször közösen a berettyóújfaluiakkal. A bihari összetartozás jegyében hamar gyökeret vert a Magyar kultúra ünnepe. Ehhez az kellett, hogy mindkét közösség a sajátjának érezze az ünnepélyt. Példamutatás volt ez más településeknek is.
Kultúra nélkül sem emberek, sem magyarok nem vagyunk. Fleisz János arra is kitért, a Bihari Népfõiskola is tízéves, a BINCISZ is tíz esztendeje alakult meg.
Ezután Fleisz János és Porkoláb Lajos a Trifán László grafikus, festõmûvész, dalszerzõ által tervezett emléklappal kedveskedett mindazoknak, akik az elmúlt esztendõkben közremûködtek a magyar kultúra napján.
Végezetül ismét a Classicum muzsikált a jubileumi találkozón.
Tóth Hajnal www.reggeliujsag.ro
|