Tudományos előadás, új könyvek bemutatója, táncjáték tartozott ama péntek délutáni rendezvény programjába, melyet a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) szervezett a Magyar Kultúra Napja, a Himnusz születésnapja alkalmából.
A nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében megtartott ünnepségen elsőként Pálfi István képviselő (Európai Parlament) köszöntötte az egybegyűlteket. Szólt arról, miszerint Brüsszelben, ahol multikulturális világban élnek, az egyik német képviselő megjegyezte, milyen fájdalmasan szép a magyar Himnusz zenéje. Pálfi hangsúlyozta: a mi himnuszunk nemzeti fohász, mely nem lép föl támadó jelleggel más nemzet irányában. A Magyar kultúra soha nem támadó; bizonyos korszakokban túlságosan is befogadó volt. S e kultúra kincseit mindenépp meg kell őrizni.
Márkus Béla egyetemi docens (Debrecen) Népi írók mozgalma a Csonka-Biharban címmel tartott előadást. Elmondta: Biharország Erdélyt és az Alföldet kötötte össze. Népi írók memoárjairól is beszélt. Említést tett például Sinka István A fekete bojtár vallomásai, Kassák Lajos Egy ember élete és Veres Péter Számadás című írásáról.
Ezután Katona Tamás budapesti történész A magyar kultúra két évszázada címmel értekezett. Mint mondta, Kölcsey Ferencnek a Himnusz mellett több versében is szerepelt a balsors szó. Nem tudott szabadulni ettől a kifejezéstől. Elmaradott Magyarország maradt a nemzetre a török uralom után. A 18. század másról sem szólt, mint talpraállásról, megújulásról. Kölcsey tudta jól: a fölemelkedéshez műveltségre van szükség. Katona szólt Széchenyi István nemzedékéről is. Széchenyi tisztában volt azzal, hogy meg kell szabadulni a jobbágyság nyűgétől. Óriási dolog volt, amint Széchenyi Hitel című írása után végiggondolta a tennivalókat ez a politikusnemzedék. Írónemzedékek adták át a stafétát egymásnak. Nagy jelentősége volt Petőfi és Arany nemzedékének. A műveltség kezd nemcsak a kevesek kiváltsága lenni. Arégi magyar berendezkedés alapja az önkormányzatiság volt. Az állam tehertételektől szabadul, ha nem akar foglalkozni minden úgymond aprósággal. A civil kezdeményezés révén a társadalom meg tudja mutatni: nem fásult el. A műveltség mindig is erőt jelentett. Magyarország nemcsak földrajzilag van Európa szívében. Katona Tamás kifejtette: rövid távon a politikában meg lehet lenni erkölcs nélkül, de ily módon előbb-utóbb csődbe jut. Idézte egy diák gondolatát, miszerint az erkölcs szó a Himnusz alkotóinak nevéből származik, ami nem így van, de kedves és figyelemreméltó gondolat. A történész hangsúlyozta: a történelmi emlékekről megfeledkezni botorság volna, már csak azért is, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. Aki nem tudja, honnan jött, nemcsak azt nem tudja, hová tart, de azt sem, hogy pillanatnyilag hol van.
Az ünnepség második részében új könyvek bemutatására került sor. Akötetekről Fábián Imre, a Literator Kiadó vezetője mondott ismertetőt. Elsőként Fleisz János Egy város átalakulása. Nagyvárad a két világháború között 1919.1940 című könyvéről beszélt. A mű oknyomozati adattár. A történész adatokat közöl, cáfol, kiigazít az 1919.1940 között élt népességről, az akkori gazdasági-társadalmi helyzetről, az egyházak hitéletéről, a civil társadalomról, új forrásokat fedez föl, tükröt tart elénk. A szerző házzáfűzte: a Communitas Alapítvány támogatásával megjelent műhöz Földes László színművész és Péter I. Zoltán újságíró, helytörténész adta a képanyagot. Műfaja várostörténeti korszakmonográfia. Megemlítette: külön nehézség, komoly módszertani gond volt a két párhuzamosan élő magyar és román társadalom bemutatása, a kor, melyben két nemzetépítő politika ütközött. Tárgyilagosan próbálta bemutatni ezt az időszakot. Kevésbé ismert és sikeres korszaka ez Váradnak, de ahhoz, hogy a mát megértsük, ismernünk kell a múltat.
Tóth Ágnes Álom-bálon című könyve elsősorban a gyermekeket.szólítja meg, akiknek épp most nyílik a szemük a világra. A versek érzelmi úton alakítják a nyelvi készséget. Minél játékosabbak, annál mélyebben gyökereznek meg a gyermekek lelkében. Több mint 60 költeményt tartalmaz a kötet, s elragadóan szépek, látványosak a rajzok is.
Fábián Imre legújabb verseskötetéről, a Mátkámról Fekete Vince írt. A könyvben megtalálható a kedves leírása, a szerelmes férfi vallomása, a szerelem édeni állapotának megnyilvánulása, a vers mint egy imádság a megszületett közös gyermekről.
Egy-egy könyv bemutatása között Kardos M. Róbert, a Szigligeti Társulat művésze szavalt verseket Dutka Ákostól és Emőd Tamástól.
A rendezvény záróakkordjaként a Nagyvárad Táncegyüttes Boszorkánytánc című látványos, szép produkcióját tekinthette meg a szépszámú közönség.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.